|
Boldogsg nlkl
Boldogsg nlkl
Egyms utn doblja a brndjbe a ruhanemit, farmereket, plkat, egy-kt pulvert s zoknit, majd jnnek a szemlyes holmik, a knyvek, pennk s rgi levelek, amiket a bartai kldtek neki a knnyes napokon. Aztn a fik aljn kotorszva beletkzik a keze valamibe, amit kis hjn vissza is ejt, amikor szreveszi, mi az.
A fnykpen egy tnapos, vrs haj csecsem vlt torkaszakadtbl, pufi orcin nedves foltok fnylenek, s noha a varzsfotk hangokat nem adnak ki, a frfi fejben felhangzik a panaszos nyszrgs. A tagjaibl kiszkik minden er, le kell lnie az gy szlre, viszont kptelen visszatenni az ujjai kzt remeg lapot.
Emlkszik arra az ess dlutnra, Andromeda aznap hagyta elszr magukra hrmukat, mert haza kellett ugrania kenyrrt. Dora ezen a matracon fekdt, lustn figyelve a sarokban gykd frjt, aki pp csak ismerkedett azzal a masinval, amin bizonyos idkznknt lenyomott egy gombot.
- Nem szereti, ha fnykpezik – mondta akkor Remus, s kiemelte a blcsbl gyermekt, akinek elg volt apja rintst reznie s belesppednie a karok biztonsgot nyjt odvba, hogy megnyugodjon, s angyali szkre sznezdjn az a nhny szl haja.
A mai napig az orrban rzi a kisfia babaillatt, rzi az ujjbegyein a sima tapints brt, ltja maga eltt az apr, dundi testet, amit annyiszor tartott a kezben, hogy megszmolni sem tudja. A flben visszhangzik az des ggygs, az imdnival kacags s a keserves srs, amit oly ritkn hallatott.
- Ne menj el – suttogja egy rekedt hang az ajtban. Remus csak ekkor veszi szre, hogy egsz id alatt a kpet simogatta a hvelykujjval.
- Nem tudok itt maradni – mondja, s felpillant felesgre, a nre, aki rtelmet adott az letnek. – Meghalt. Ebben a hzban.
A fiatal boszorkny ellki magt az ajtflftl, s el szalad. Zokogva borul a nyakba, s Remus nehezen veszi r magt, hogy meglelje. Vgl mgis megteszi, megsimogatja a fakszrke hajtincseket, a rzkd vllakat s htat, majd a tekintets rsiklik Teddy kpre. Lehunyja a szemeit, de a knnyei gy is kibuggyannak.
- Nem hagyhatsz itt te is! – cskolja meg ss ajkakkal Dora, azonban kptelen megszlalni.
Tudja, hogy nem br tovbb e falak kzt lakni. Nem brja nzni az alig flves Teddy szobjnak csukott, bezrt ajtajt. Belerl, ha a gytr emlkekkel kell folytatnia az lett, ha mindenhol halott kisfit ltja. Soha semmi nem lesz mr olyan, mint annak eltte, nem lesz boldogsg.
s nem lesz sr csecsem sem alig pr lpsnyire tle, akit a karjaiban tartva ringathat, vigasztalhat, s aztn gynyrkdhet a babamosolyban.
Vge
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
