Petőfi Sándor (1823-1849):

ÉLETE:
Született: 1823. január 1. Kiskőrös
apja: Petrovics István -> először kocsmáros, később mészáros

Először jól megy a családnak, később elszegényednek.

Versek hozzá/róla: A jó öreg kocsmáros; A vén zászlótartó

Anyja: Hrúz Mária
Versek hozzá/róla: Füstbement terv; Szülőimhez

Iskolái: Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Szabadszállás, Aszód (itt írja első verseit)

1838- Búcsúbeszéd

            - Első Esküm -> színész akar lenni

1838-1839 – Selmecbánya, megbukik, szülei elszegényednek, nem tudják finanszírozni a tanulmányait, elmegy színésznek, de nem nagyon jön össze neki

1840- beáll katonának, megbetegszik, a katonaorvos leszereli

Pápára kerül kollégiumba -> megismerkedik Jókai Mórral, elküldi egy-két versét az Athéneumba

Első megjelent verse: A borozó

Nevét megváltoztatja Petőfire, hazalátogat Dunavecsésre, de az apja nem ad neki pénzt (haragszik rá a névváltozás miatt)

Diákokat tanít pénzért, de nem sikerül neki, ott kell hagynia a kollégiumot

Kecskeméten vándorszínésznek áll

Pozsonyban az Országgyűlési Tudósításokat másolja, verseket küld az Athéneumba

1843 – Debrecen -> a hideg tél miatt ott ragad, tavasszal elindul gyaloghaza (Egy telem Debrecenben; Úti levelek)

Eljön Pestre Vörösmartyhoz, aki kiadja a verseit -> sikeres lesz

Ő lesz a Pesti Divatlap szerkesztője

Megpróbálja kibékíteni a szüleit, félig-meddig sikerül is neki (Egy estém otthon)

1844 – Pest -> A helység kalapácsa (4 részes vígeposz, nagyon népies stílusú, a kritikusok lehúzzák

János vitéz -> nagy sikere lesz, ekkor már tudatosan is a népköltészethez fordul

Helyzetdalok, életképek: Megy a juhász a szamáron; Befordultam a konyhára; János vitéz, a helység kalapácsa

Szerelmei:

Mindig szerelmes volt valakibe

1845 – Vachot Sándor lánya; Vachot Imre a Pesti Divatlap szerkesztője; a lány Csapó Etelka -> kómába esik, és meghal (Cipruslombok Etelka sírjára – ciklus)

1845 – Gödöllő, Mednyászki Berta -> gazdag, nemesi származású, kikosarazza Petőfit (Szerelem gyöngyei – ciklus ->Fa leszek, ha, Négyökrös szekér

1846 – költőileg válságba kerül

Felhők (ciklus) – elég béna ( A bánat egy nagy óceán)

Áprilisra kilábal a válságból

Sors, nyiss nekem tért -> a politika felé fordul

Tigris és hiéna (dráma)

A hóhér kötelén (regény)

Politika:

1846 – Pesten megalapítják a Tízek Társaságát -> 10 fiatal író, céljuk: kiadni egy folyóiratot (Fiatal Magyarország) , azt akarják, hogy legyen egy saját lapjuk, nem sikerül beindítani az újságot

1846. szeptember 8. – megismerkedik Szendrei Júliával (Reszket a bokor, mert… -> ezt a verset elküldi Sz. Júliának, aki visszaküldi a levelet, és ráírja: „Ezerszer Júlia”, összeházasodnak, a Koltói kastélyban töltik a mézes heteket (Szeptember végén -> vers, végrendelet)

1847. február 4. – elolvassa  a Toldit, barátságot köt Arany Jánossal -> „ a néppel a népért”

Arany Jánoshoz írt levelek: Levél Arany Jánoshoz; Arany Lacinak

1847-1848 – forradalomvárás

Forradalmi versek: Egy gondolat bánt engemet…; A XIX. Század költői

1848 eseményei: forradalmi hullám: januárban indul Olaszországból -> Párizs -> Bécs -> Pest (március 15.)

Petőfi szerepe: március 14-én megírja a Nemzeti dalt; március 15. Pilvax kávéházban gyülekeznek; először nem gondolnak fegyveres forradalomra, elsőnek a fiatal egyetemistákat mozgósítják
Landerer nyomda elfoglalása-> 12 pont, Nemzeti dal; délben gyülekeznek a Nemzeti Színház előtt; (Petőfi elszavalja a Nemzeti dalt)

Táncsics Mihályt kiszabadítják; a nap végén a Nemzeti Színházban előadják a Bánk bánt

A forradalom után:
Petőfi kevesli a forradalom eredményeit; királyellenes verseket ír; szembeszáll a kormánnyal, kezdi elveszíteni a népszerűségét

1848-as országgyűlési választások (Szabadszállás) -> Petőfi is indul; nagyot csalódik <- a helyi lelkész fia is indul, a lelkész felbőszíti az embereket ellene; Petőfinek el kell menekülnie -> nem a népet hibáztatja

Bevonul katonának, százados, állandóan összetűzésekbe keveredik a feletteseivel

Versek: A nyakravaló; Tiszteljétek a közkatonákat

Királyellenes versek: Itt a nyilam! Kibe lőjem?; Akasszátok fel a királyokat!

Csatára buzdító vers: Csatadal

December 15. – megszületik a fia

1849 – Bem seregében van; Bemmel jól kijönnek

1849. elején meghal az anyja, azután az apja

Bemet végigkíséri erdélyi hadjáratain

Versek: Négy nap dörgött az ágyú; Európa csendes, újra csendes; Szörnyű idő
1849. július 31. – Segesvári csata; Petőfi eltűnik

AZ APOSTOL
1848. szeptember; az első kiadás 1874-ben

Petőfi nem a népet hibáztatja -> a népet félrevezették

Önéletrajzi elemek: A főhős neve: Szilveszter (Petőfi szilveszterkor született); a főhős jelleme; szabadszállási képviselőválasztás; a feleségét nem akarja az apja hozzáadni

Először: a néppel a népért
Később: Szőlőszem-hasonlat -> a Föld egy nagy szőlőszem, az emberek lelkei érlelik, a Föld nagyon lassan érik be, de akkor majd megemlékeznek ezekről a lelkekről

Költői népvezér szerep -> a  költőnek nem vezetnie kell a népet, hanem cselekedni helyette

Szilveszter személyisége nem fejlődik, kivéve a néphez fűződő viszonya, először hisz a népben, később cselekedni akar helyette

Műfaja: elbeszélő költemény