A magyarok eredete

A minap megvil�gosodtam.

Az esti �r�kat rendszerint a szob�mban t�lt�m, olvas�ssal, �r�ssal, avagy rajzol�ssal m�latva az id�t. Ezen a mai est�n kiv�telesen a falat b�multam – vagyis csak sejtem, hogy azt, mert villanyt nem kapcsoltam -, hogy pihentessem megf�radt szememet. Csend volt, b�ke, �s nyugalom, majd:

-                          Nyer�nk! Nyert�nk! Juh�! Egy magyar nyert! – hallatszott be �cs�m �r�mki�lt�sa a nappalib�l.

Mivel a h�r engem is j� kedvre der�tett, er�t vettem magamon, �s kikukkantottam, hogy meglessem, miben nyert egy magyar.

A telev�zi� be volt kapcsolva, �s egy boldog fiatalembert l�ttam, �sz�sapk�ban. A h�rad�s b�csi, vagy n�ni (m�r nem is eml�kszem) komment�lta, hogy az a valaki, akit a k�perny� mutat megnyert valami �sz�versenyt, vagy mit. Sajnos nem igaz�n �rtettem, mert testv�rem, h�t �ves kora ellen�re igen nagy hangzavart tudott produk�lni. Meg is �rtem, hogy �r�lt, hiszen egy magyar mindig �r�l honfit�rsa nemzetk�zi gy�zelm�nek, m�g akkor is, ha t�vol �ll t�le a sportk�zvet�t�sek rendszeres figyelemmel k�s�r�se.

Ekkor vil�gosodtam meg.

Mind�ssze h�rom �s f�l m�sodpercet vett ig�nybe a proced�ra, mely alatt elm�mben f�ny gy�lt, �s fel�ll�tottam egy te�ri�t, a magyars�got tal�n legjobban foglalkoztat� k�rd�sr�l, m�gpedig arr�l, hogy: honnan j�tt�nk?

A v�lasz egyszer�, de k�rem, engedj�k meg, hogy a magyar�zattal kezdjem. M�r csak az�rt is, mert ha r�gt�n elmondan�m, ostobas�gnak tartan�k, �s az eg�sz irom�nyt (mely�rt sok-sok v�lem�nyt v�rok fizets�gk�ppen) f�lrerakn�k, hogy olvassa el, akinek nyolc anyja van.

Mint m�r utaltam – vagy tal�n csak gondoltam, hogy utalok – r�, nem igaz�n figyelek oda a nagy sportesem�nyekre. De m�g a kicsikre se… M�gis, annyi az �n halov�nyan pisl�kol� �rtelmemhez is eljutott, hogy a magyar n�p gyermekei nem utols� helyen �llnak sem a v�zilabda, sem a kajakoz�s, az �sz�s, �s m�s v�zi sport�gak ter�n.

Rengeteg ezt igazol� adatot tudn�k most felmutatni, ha nem lettem volna lusta ut�na olvasgatni a t�m�nak, de h�t �n nem vagyok egy nagy tud�s. A l�nyeg, hogy b�r m�sok ezt sokkal jobban tudj�k, a dolgokat m�gis �n k�t�ttem �ssze.

Nem k�v�nom tov�bb h�zni a kedves olvas� idegeit, ez�rt el�rulom, mi az, amit ez id�ig ecseteltem:
            �n nem �ll�tom azt, hogy a Dun�b�l, de azt sem, hogy a Tisz�b�l, de azt igen, hogy a magyarok a v�zb�l j�ttek.

Ha a kedves olvas� m�g ezek ut�n sem v�gta a sarokba a sz�m�t�g�p�t, vagy ahol ezt az �r�st olvassa, akkor m�g al�t�masztan�m egy apr� dologgal a fenti �ll�t�somat:

Az egyik iskolai t�rt�nelemk�nyvemben azt olvastam, hogy „a magyarok t�bb hull�mban �rkeztek a K�rp�t-medenc�be”, �s mint az mindannyian tudjuk, hull�m legt�bbsz�r a v�z felsz�n�n k�pz�dik.

Lehet, hogy �seink Keletr�l �sztak f�lfel� a Dun�n, mint a lazacok? Vagy kajakban �lve eveztek? Esetleg a v�zen lebeg� g�mb�ly�, sz�rkemarhab�lbe gy�m�sz�lt leveg�p�rn�kon dob�lt�k magukat f�lfel�?

�n nem hiszem, hogy �gy t�rt�nt volna.

�h! M�giscsak h�lyes�g ez az eg�sz! Lovon j�tt�nk, szekerekkel, �llatokkal, h�tranyilazva, okos sz�val, turulmad�rral, �les �sszel, az �len �rp�d vez�rrel…