|
A gyenglkedn
A gyenglkedn
Remus alig trt mg maghoz, amikor Sirius megltogatta t a gyenglkedn. Ez az tvltozs taln a szokottnl is jobban megviselte: fehrebb volt, mint valaha, s alig brta nyitva tartani a szemeit. s Black biztosra vette, hogy nyomban krt volna egy tkrt meg egy fst, ha tudja, mennyire zillt a haja.
- Szia, Holdsp – ksznt neki halkan. – Itt maradhatok?
- Mindjrt megmondom – azzal nehzkesen fellt hszn prni kztt, nem trdve Tapmanccsal, aki megprblta visszatolni fekv helyzetbe.
Holdsp enyhn remeg kezekkel nylt kedvese teste utn, s vgigtapogatta a ruhit, akarva-akaratlanul nylva be aljuk.
- Ezt keresed? – mosolyodott el halvnyan Sirius, s elhzott egy teletmtt zacskt.
- Igen – derlt fel a fi, tvve tle az dessgekkel teli csomagot. – Maradhatsz.
- Gondoltam, a csokitl felvidulsz, s jobban is leszel tle.
- Jl gondoltad. De egy csk most valahogy jobban esne, egyelre – vallotta be, s spadt arcn rzss pr futott t.
Tapmancsot nem kellett ktszer krni; lehajolt, s gyengd mozdulattal eleget tett a kvnsgnak.
- s… – folytatta Lupin kicsit kbn – nagyon j lenne, ha… esetleg ide fekdnl mellm. Egy picit.
Sirius habozva krlnzett, aztn vatosan felemelte a takar szlt, s miutn bartja odbb csusszant, ledlt mell, mire Lupin egy hls puszival jutalmazta. Egszen a fekete hajhoz simult, s vgre lehunyta leragadni kszl szempillit. s egyenletess vl szuszogsbl tlve, trsa gyantotta, hogy elaludt.
Tapmancs pedig - orrban a fi jellegzetes illatval - szintn elbbiskolt.
Pr perccel ksbb Madam Pomfrey benzett hozzjuk, hogy elkldje a ltogatt, m mikor megpillantotta az gyon sszelelkez prt, inkbb somolyogva eligazgatta a paravnt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
