|
Máj láv
 Tartalom: Frics/Pipogyusz slashnek indul, de valami egészen más lesz a vége. Vagyis annyira nem. Legfeljebb annyiban kölönbözik az előbbi felállástól, hogy még annál is betegebb. Jó olvasást!
Máj Láv
Perselus Piton egy Forma 1-es versenyautó sebességével robogott be a szobájába.
- Brümm-brümm! – mondta, miközben becsapta maga után az ajtót.
Hangos reccsenéssel leszakította a szekrénye ajtaját, majd az egyik polcról finom, elegáns mozdulatokkal leemelt egy apró, 5 literes üvegcsét.
- Már mióta készültél, te drága nedű! – babusgatta a hordót… akarom mondani, üvegecskét. – Most a segítségeddel végre megkaphatom szerelmemet… Már csak egy hajszál kell bele, és kész!
Ez viszont komoly problémát jelentett, ugyanis az a zsírmennyiség, ami főhősünk egyetlen hajszálát borította, képes volt hatástalanítani a főzetet. Így hát nem volt mese, hajat kellett mosni. Sajnos ez azzal járt, hogy Piton kénytelen volt a fejéről lesuvickolni a vastag zsírréteget, ami egész eddigi élete alatt felhalmozódott. És hogy miért volt erre a zsírrétegre szükség? Természetesen azért, hogy az ő haja és olyan fényesen ragyogjon, mint egykor Sirius Blacké.
- Ilyen kevés hajam van? – kérdezte tükörképétől kétségbeesetten, amikor a hajmosási akció után megtapogatta immár pár szál haját. – De mindegy! Mindent a szerelemért!
Azzal kezében az immár tökéletes bájitallal, elhagyta a szobáját.
- Már megint ezek a (cenzúrázva) kölykök! Ó, hogy (cenzúrázva) meg a (cenzúrázva) anyjukat! – morogta magában Frics, miközben a mindenki számára jól ismert barna trutymót, más néven kakit, próbálta felsikálni a padlóról.
- Helló! – köszöntötte a káromkodó gondnokot sármos mosollyal Piton. – Hogy ityeg a fityeg?
- Hogy hogy ityeg? – horkantott Frics. – Majd én megmutatom ezeknek a (cenzúrázva) kölyköknek, hogy (cenzúrázva) (cenzúrázva) (cenzúrázva)…
- Értem – mosolygott Perselus, majd előkapott a zsebéből egy vadonatúj, hiper-szuper, összehajtogathatós, energia- és helytakarékos műanyag üvegpoharat, majd a másik zsebéből elővette a bájitalt és a pohárba kanalazta a kisujjával. – Ezt neked hoztam!
- Mi az? – kapta fel a fejét a gondnok, három szál zsíros haját hátracsapva. Reménykedett benne, hogy az a furcsa rózsaszínű lötty valami forradalmian új pálinkafajta.
- Egy kis frissítő – válaszolt sárga mosolyát a férfire villantva Pipogyusz.
- Tedd le oda! – horkantott Frics, és visszafordult a munkájához. – Már megint nem találják a vécét! Ezért (cenzúrázva) mindig mellé! Hogy szakadna le a veséjük…
Piton megunva szerelme értelmesnek és szépnek semmiképpen sem nevezhető hablatyolását, gondosan elhelyezte a vadonatúj, hiper-szuper, összehajtogathatós, energia- és helytakarékos műanyag üvegpoharat a földre, és szélesen mosolyogva visszatért a szobájába.
- Dögöljetek meg, ti mocskos kis (cenzúrázva)-házi, tetves (cenzúrázva) férgek! Majd én földugom abba szép kis (cenzúrázva) azt a (cenzúrázva) (cenzúrázva) (cenzúrázva)…
Mrs. Norris a folyosó végéről hallgatta gazdájának káromkodását. Szemet szúrt neki, hogy az a nagy randa büdös denevér valami csábító illatot árasztó folyadékot lett le a padlóra egy vadonatúj, hiper-szuper összehajtogathatós, energia- és helytakarékos műanyag üvegpohárban. Érdeklődve oldalra billentette a fejét, majd felállt, és lassan odasomfordált az edényhez. Ismét beleszagolt a levegőbe, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve fölkapta a poharat, és egy hajtásra kiitta a tartalmát.
- Hukk! – nyávogta, s tántorogva elindult a folyosón.
- Tűnj már el innen, te perverz vadállat! – rúgta meg kedvesen Piton a macskát, aki ez idáig igen heves nemi életet élt a lábával.
- Mijáú! – válaszolt bociszemeket meresztve Mrs. Norris, majd Piton értetlen arcát látva ismét megcélozta a férfi lábát.
Piton, hihetetlen teljesítményű agya segítségével kiszámolta, hogy a cica mikor éri ez a lábát, majd a megfelelő pillanatban félreugrott. Ennek következtében az állat a falba csapódott.
- Nyáú! – nézett segélykérően Perselusra.
Néhány hétig farkasszemet néztek, majd végül a férfi megunta, se ölébe vette az immár boldog cicust.
- Máj! – nyikkantotta Mrs. Norris, miközben szorosan odabújt szerelméhez.
- Te legalább nem vagy olyan szőrös, mint Frics! – tűnődött Pipogyusz, majd kissé eltartotta magától a macskát, hogy jobban szemügyre vehesse. Tetőtől farkig végigmérte, majd az állatot leejtve, letérdelt a földre.
- Mrs. Norris, leszel a feleségem? – kérdezte ünnepélyesen, s közben a megszólított felé nyújtotta a gyűrűt, amit a kihullott hajszálaiból font hajmosás után.
- Máj! - felelte meghatódva a macska, aztán szerelme karjaiba ugrott, és…
(A további leírás cenzúrázva!)
Néhány évvel később:
- Máj Láv! – dorombolt Mrs. Norris, miközben férje, Perselus Piton vidáman tolta a kis Chuck Norris babakocsiját a parkban.
- Én is szeretlek! – felelte a férfi, majd lágyan, szenvedélyesen, erotikusan megcsókolta imádott feleségét.
- Hogy (cenzúrázva) ez a szemét kölyök! – morogta a szorosan a kis család nyomában haladó, barna trutyit takarító Frics. – Ez is mindig a vécé mellé (cenzúrázva)…
VÉGE (szerencsére)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
