- �s ev�s ut�n ne felejts�tek el megb�fiztetni! – hadarta b�cs�z�ul Lily, amikor besz�llt Jamesszel k�z�s aut�jukba, hogy egy romantikus h�tv�g�t t�ltsenek el egy kir�ndul�s alkalm�val.
- Persze, Lily, m�r vagy sz�zszor elmondtad! – v�laszolt kiss� g�piesen az egyik �j b�biszitter, Sirius Black.
- Ne agg�dj! Meglesz�nk Harryvel! – eg�sz�tette ki Remus Lupin, a m�sik babafelvigy�z�.
- Rendben, de azt m�g ne felejts�tek el, hogy… - folytatta a n�, de f�rje, James k�zbev�gott.
- Lily! Sirius�k tudj�k, mi a dolguk! Most az a l�nyeg, hogy kikapcsol�djunk kicsit!
- Igazad van – emelte fel kez�t v�dekez�n Lily, majd a k�t fi�hoz fordult. – H�t akkor sok sikert! Sziasztok!
- Sziasztok! – k�sz�nt egyszerre a h�rom sr�c, majd James beletaposott a g�zba.

Sz�p naps�t�ses reggel volt, m�g nem volt ugyan t�ls�gosan hideg, de az�rt melege sem volt az embernek. A kis Harry m�g az igazak �lm�t aludta, de k�t p�t-anyuk�ja m�r r�g talpon volt, hogy el�k�sz�ts�k a terepet a h�tv�g�re.
Mivel Sirius hajlamos volt a legfontosabb dolgokr�l megfeledkezni, ez�rt apr� cetliket ragasztgatott a polcokra �s szekr�nyekre, amikre m�r el�re r��rta a k�l�nb�z� hasznos holmik nev�t a baba ell�t�s�val kapcsolatban.

Amint be�rtek a h�zba, Sirius egy nem t�l kecses mozdulattal lev�g�dott a kanap�ra.
- Tapmancs! – sz�lt r� suttogva Remus. – Harry alszik!
- Tudom! – v�laszolt Black. – De ett�l csak nem �bred fel!
Ekkor valahonnan az emeletr�l egy kisbaba ny�g�s b�mb�l�se harsant fel. Holds�p vetett egy bossz�s pillant�st Siriusra, majd siet�s l�ptekkel elindult a zaj forr�sa fel�.
Tapmancs m�g p�r m�sodpercig a hely�n maradt, majd � is �sszeszedte mag�t, �s nagy ny�g�sek k�zepette fel�llt.

Mikor fel�rt, l�tta, ahogy Remus, �l�ben a kis Harryvel, s�t�lgat fel s al�, m�g a kisgyerek torkaszakadt�b�l �v�lt.
- Mi�rt s�r? – k�rdezte homlokr�ncolva a m�sik fi�t�l.
- Az�rt, mert fel�bresztetted! – magyar�zta kiss� inger�lten a barna haj�. – �gyhogy az lesz a legjobb, ha most megfogod, �s visszaaltatod! – azzal Sirius kez�be nyomta a m�g mindig �v�lt� gyereket.
- �s most mit csin�ljak? – m�rgel�d�tt Tapmancs.
- Altasd el!
- K�sz!
- Ringasd, �s k�zben �nekelj neki!
A k�t fi� n�h�ny pillanatig gyilkos szemekkel m�regette egym�st, majd Sirius volt az, aki el�bb feladta.
- Na, j�! – s�hajtott lemond�an, majd a kisfi�val a karj�ban elkezdett s�t�lgatni, �s halkan dudor�szott neki. Sz�gyenszemre egyetlen egy gyerekeknek sz�l� dalt sem ismert - ami tal�n nem is volt olyan csoda a fi� kedves sz�leit eln�zve -, ez�rt maradt az �ltala j�l ismert dallamok d�dol�s�n�l.
Remus mag�r�l teljesen megfeledkezve n�zte, ahogy bar�tja a kis Harryt babusgatja, s k�zben arra gondolt, hogy milyen aranyosak �gy ketten. A baba eddigre m�r teljesen abbahagyta a s�r�st.
- Mi van, mit b�mulsz? – mordult fel Black, amikor �szrevette, hogy Lupin �ket n�zi.
- Semmit! – felelt s�rt�d�tten a barna haj�, majd sarkon fordult, �s m�r indult volna ki a szob�b�l, amikor…
- Holds�p?
- Tess�k?
- Fingott�l?
Remus megp�rd�lt a tengelye k�r�l, majd egyenesen a m�sik Tekerg�re mered.
- Nem! – v�laszolt, s szemreh�ny�an hozz�tette: - �s j� lenne, ha nem besz�ln�l �gy Harry el�tt.
- De h�t m�g kicsi! – cs�v�lta meg a fej�t a fekete haj�.
- Az igaz, de att�l m�g megragadnak benne ezek a szavak! – v�laszolt kiss� kioktat� st�lusban Holds�p.
- J�l van, na! – morogta Sirius, majd beleszippantott a leveg�be, �s sz�pvon�s� arca undorod� grimaszba torzult. – De akkor is b�d�s van!
- Igazad van! – felelt Holds�p, miut�n � is meg�rezte a nem t�l kellemes illatot. – �n is �rzem. Lehet, hogy Harry…
- Jaj, csak azt ne! – sop�nkodott a fekete haj�, mik�zben kiss� undorodva eltolta mag�t�l a bab�t, aki persze r�gt�n r�zend�tett.
- Tiszt�ba k�ne raknod! – javasolta nagylelk�en Lupin.
- M�rt pont nekem? – fakadt ki Black, majd egy hirtelen mozdulattal Remus kez�be nyomta a kis Harryt. – �n eddig altatgattam, most te rakod tiszt�ba!
- Igaz�n b�szke lehetsz magadra! – morogta Lupin.
A k�t fi� n�h�ny m�sodpercig farkasszemet n�zett, s csak a kis Harry halk g�gy�g�se hallatszott.
- Na j�! – s�hajtott lemond�an Holds�p, majd l�tva Sirius arc�n a megk�nnyebb�l�st hozz�tette: - Addig legal�bb lesz id�d valami ennival�t t�kolni!
- Rendben! – egyezett bele vid�man a fekete haj� Tekerg�. – De csak akkor, ha meg is eszitek!
- Az att�l f�gg, hogy ehet� lesz-e!
Tapmancs elnevette mag�t, majd sarkon fordult, �s otthagyta bar�tj�t a kisbab�val.
Remus mosolygott, azt�n lefektette Harryt az �gyba. Vett egy m�ly leveg�t, majd nekil�tott a pelenkaelt�vol�t� hadm�veletnek…

Ek�zben Sirius lerobogott a l�pcs�n, majd bevonult a konyh�ba. Fejcs�v�lva n�zett k�r�l. Fogalma sem volt, hogy mi az az �tel, amit an�lk�l is el tud k�sz�teni, hogy valaki m�s seg�ts�g�t k�rn�.
Legel�sz�r arra gondolt, hogy �sszedob n�h�ny szendvicset, de ezt az �tletet hamar elvette, ugyanis ahhoz nem kell nagy f�z�tudom�ny.
Sz�p lassan bes�t�lt a kamr�ba, �s k�rben�zett, h�tha valami csoda folyt�n ihletet kap. Szerencs�je volt. Az egyik polcon tal�lt egy �veg sz�szt, amit a le�r�s alapj�n a t�szt�ra kell �nteni.
„Ez tal�n nem lesz neh�z” gondolta, s nyomban neki is �llt, hogy t�szt�t keressen. N�mi kotor�sz�s ut�n tal�lt is egy nagy zacsk� hossz� t�szt�t, ami valahogy egy�ltal�n nem hasonl�tott arra a t�szt�ra, ami a pap�ron d�szelgett, ugyanis az, amit a kez�ben tartott, olyan kem�ny volt, mint a k�. Evett m�r t�szt�t, de ilyen kem�nnyel m�g sohasem volt dolga.

Tudta, hogy kell lennie valami megold�snak ez�rt, megford�totta, �s elolvasta a csomagol�s h�tulj�n tal�lhat� „haszn�lati utas�t�st”.
- �h�! Sz�val meg kell f�zni! – csapott a homlok�ra, majd elvigyorodott, hogy ez eddig mi�rt nem jutott esz�be.
Ezen felbuzdulva �llt neki, hogy el�ker�tsen valami ed�nyt, amiben megf�zheti a t�szt�t. Sajnos az egyik sem volt el�g nagy, amit a konyh�ban tal�lt, ez�rt csakhamar visszat�rt a kamr�ba.
Hamarosan arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy az lesz a legegyszer�bb, ha egy �st�t haszn�l, hiszen r�gebben is abban f�ztek az emberek. Vagy nem?

El�hal�szott, egy megfelel� m�ret� �st�t, majd �nt�tt bele vizet, �s r�tette a g�zra. Ezut�n el�vette a t�szt�szacsk�t, �s a tartalm�t egy az egyben bele�nt�tte e f�z�ed�nybe.
V�rt egy keveset, majd sz�p lassan elkezdte kavargatni a t�szt�t, ami semmi jel�t nem mutatta annak, hogy meg �hajtana puhulni.

M�r vagy f�l �r�ja kavargatta, amikor betoppant a konyh�ba Remus, karj�n Harryvel.
- Sziasztok! – er�ltetett mag�ra egy vid�m mosolyt Tapmancs, majd visszafordult, �s fejcs�v�lva folytatta a keverget�st.
- Mit csin�lsz? –l�pett hozz� �sszevont szem�ld�kkel Holds�p.
- T�szt�t f�z�k! - j�tt a felelet.
Remus k�zelebb hajolt, majd felegyenesedett, �s elnevette mag�t.
- Mi olyan vicces? – mordult fel Black.
- Mi�ta is f�z�d?
- Nem tudom. Tal�n olyan f�l �r�ja.
Remusb�l ism�t kit�rt a nevet�s: - �s mi lett volna, ha meg is gy�jtod a g�zt?
Sirius nyitotta a sz�j�t, hogy visszav�gjon a hahot�z� Lupinnak, de csak t�togni tudott.

Ezut�n k�z�sen meggy�jtott�k a g�zt, s v�g�l eg�sz ehet�re siker�lt az �tel is. Az egyetlen probl�ma csak az volt, hogy ez nem �ppen reggelinek val�, de ez most senkit nem �rdekelt.
- Eg�sz j� szak�csn� lenne bel�led! – kuncogott Holds�p, mik�zben Sirius azon igyekezett, hogy n�h�ny falatot beleim�dkozzon Harrybe is.
- Persze! – morogta bossz�san Tapmancs. –Harry nem is akar bel�le enni! Lehet, hogy nagyon rossz lett.
- Jaj, ne h�ly�skedj! – legyintett Lupin. – Biztos csak nem �hes!

Reggeli ut�n kivonultak a kertbe. Sirius az �l�ben tartotta a kisfi�t, aki minden �ron el akart szabadulni keresztapj�t�l. V�g�l �jb�l b�mb�lni kezdett.
- Most meg mi baja van? – k�rdezte bar�tj�t�l Tapmancs.
- Lehet, hogy el szeretne menni! – felelt amaz olyan hangnemben, mintha ez lenne a vil�g legterm�szetesebb dolga.
Sirius m�rgesen horkantott, majd letette a kisfi�t a f�ldre, aki abban a pillanatban el is m�szott t�le.
Tapmancs egy darabig b�mult ut�na, majd egy hirtelen gondolatt�l vez�relve, �tv�ltozott kuty�v�.
- Most meg mit csin�lsz? – �rdekl�d�tt Holds�p.
A kutya vakkantott egyet, majd farkcs�v�lva odaszaladt a kisgyerekhez. Harry felkacagott, ahogy az �llat farka megcsiklandozta a f�l�t, majd belekapaszkodott a sz�r�be, aminek hat�s�ra Sirius felny�sz�tett a f�jdalomt�l.

A baba megszeppenve elengedte, majd szipogott egy kicsit, v�g�l ism�t b�mb�lni kezdett. Remus azonnal odaszaladt, �s felkapta, hogy megnyugtassa. Tapmancs ek�zben visszav�ltozott, �s b�nb�n� arccal meredt a keresztfi�ra.
- Musz�j volt neked megijeszteni? – korholta Holds�p.
- �n csak… gondoltam, tetszene neki… - hajtotta le a fej�t a fekete haj�.
- Tudom! – mosolyodott el Lupin. – De most jobb lesz, ha bemegy�nk.

A nap h�tralev� r�sz�ben Tapmancs t�bbsz�r is pr�b�lgatta a kib�k�l�st Harryvel, de az azonnal s�rva fakadt, amint keresztapja a k�zel�be ker�lt.
- Ut�l engem! – fakadt ki Sirius, miut�n Harry elaludt, �s a k�t p�t-anyuka pedig levonult a nappaliba, hogy sakkozzanak egy kicsit.
- Dehogy ut�l! – legyintett Remus.
- Akkor m�gis mi�rt �v�lt, amikor megl�t? – emelte fel a hangj�t Black.
Holds�p erre nem tudott mit v�laszolni, ez�rt az ajk�ba harapott, �s tekintet�t a sakkt�bl�ba f�rta.
- Na? – s�rgette Tapmancs.
- Tal�n az�rt, mert megijesztetted! – v�laszolt v�g�l a barna haj�. – El�fordul ilyen a gyerekekn�l! Nyugi, majd megb�k�l!
- Persze! – morogta Black, majd felt�p�szkodott. – Asszem, most megyek aludni!

M�snap reggel, mikor �s�tozva levonult a konyh�ba, l�tta, amint Remus �s Harry az asztalon j�tszanak. Kicsi j�t�kaut�kat tologattak. Tapmancs elmosolyodott, �s k�zelebb l�pett hozz�juk.
Harry egy pillanatra abbahagyta a g�gy�g�st, �s a fi�ra meredt, v�g�l fel� ny�jtotta a karj�t, azt jelezve, hogy azt szeretn�, ha Sirius f�lvenn�.
- L�tod, hogy szeret t�ged? – mosolygott Holds�p.
Sirius elvigyorodott, �s az �l�be kapta a kisfi�t, aki kacar�szva b�jt oda hozz�.
Tapmancs megcsiklandozta a baba pocakj�t, aki erre sik�toz� nevet�sbe kezdett, majd miut�n keresztapja abbahagyta a csikiz�st, �jabb g�gy�g�s k�vetkezett.
- Vu, vu! – mondogatta nagy hevesen.

A k�t Tekerg� persze egy sz�t sem �rtett bel�le, de nagyon aranyosnak tal�lt�k. Ez az idill viszont nem tartott sok�ig, mert a gyerek n�h�ny perc m�lva olyan heves f�szkel�d�sbe kezdett, hogy Sirius att�l f�lt, kiejti �t a kez�b�l.
Mivel a baba haditerve nem v�lt be, taktik�t v�ltott, �s hisztizni kezdett. Remus ekkor felpattant �s kikapta bar�tja kez�b�l a kis b�g�masin�t.
- M�r megint mi a fene van? – kelt ki mag�b�l Sirius, s k�zben teljesen els�padt a d�ht�l. Nem Harryre volt m�rges, hanem mag�ra, ami�rt �gy megijesztett el�z� nap.

K�s�bb Sirius leheveredett a kanap�ra, �s bekapcsolta a t�v�t. Egy�ltal�n nem figyelt oda a m�sorra, gondolatait a kertben j�tsz� Holds�p �s Harry k�t�tte le. � is szeretett volna vel�k lenni, de f�lt, hogy amint a kisfi� megl�tn�, s�r�sban t�rne ki.
D�h�sen f�jt egyet, majd a h�t�ra fordult, �s a plafont b�multa. A meleg ny�ri szell�, meg-megcir�gatta az arc�t, de most valahogy ezt sem tudta �rt�kelni. Becsukta a szem�t, �s v�rta, hogy v�gre elteljen ez a nap.

M�r majdnem elaludt, amikor halk tipeg�sre lett figyelmes. Felkapta a fej�t, �s l�tta, amint a kis Harry, Remus kez�t fogva totyog fel�.
- Vu, vu! – mondta ism�t a kisfi�, s k�zben f�lig �rt a sz�ja.
Sirius is elmosolyodott, majd fel�lt, �s sz�tt�rta a karj�t, hogy mag�hoz invit�lja keresztfi�t.
- Vu, vu! – g�gy�gte a baba, majd elengedve Holds�p kez�t, egyenesen Siriushoz rohant.
- Szia, Harry! – kapta az �l�be Tapmancs, amikor l�tta, hogy a fi�cska v�szesen meginog.
- Vu, vu! – mondta most m�r kiss� t�relm�t vesztve a cs�pps�g. – Vu, vu!
- Azt hiszem, azt szeretn�, hogy v�ltozz kuty�v�! – vil�gos�totta fel bar�tj�t Remus.
- Szij�! – kiab�lt bele keresztapja f�l�be a gyerek.
Ekkor mind a k�t fi� megd�bbent. Ez volt az els� viszonylag �rtelmes sz�, amit Harryt�l hallottak.
- Mit mondt�l? – n�zett r� mosolyogva a kisgyerekre Black. – Mondd m�g egyszer!
- Szij�! – ism�telte meg amaz, s Sirius sz�v�t kellemes melegs�g t�lt�tte el. Teh�t �t �rte az a megtiszteltet�s, hogy az els� sz�, ami elhagyta Harry sz�j�t, az az � neve.
- Szij�! Vu, vu! – kiab�lt a baba most m�r t�relmetlen�l.
- Ok�! Ok�! – emelte fel a kez�t Tapmancs, aki nagy �r�m�ben szinte m�r meg is feledkezett keresztfia k�r�s�r�l, majd �tv�ltozott kuty�v�.

A nap tov�bbi r�sz�ben a kis Harry el sem mozdult keresztapja mell�l, aki a fi�cska kedv��rt b�rmikor hajland� volt �tv�ltozni kuty�v�. Eg�sz d�lut�n a kertben kerget�ztek, majd miut�n kif�radtak, le�ltek homokozni.
Harry nagyokat nevetett, amikor k�t p�t-anyuk�ja, mint k�t cs�ntalan gyerek, egym�s fej�re sz�rta a homokot.

Sirius most m�r �szint�n sajn�lta, hogy ilyen gyorsan eltelt a h�tv�ge. Sz�vesen lett volna m�g b�biszitter n�h�ny napig.

Lily �s James k�s� este �rtek haza. Mind a ketten izgultak egy picit, mivel nem tudhatt�k, mi v�rja �ket a h�zukban. S�t�t volt. Kinyitott�k az ajt�t, majd vigy�zva, hogy l�pteik ne verj�k fel a t�bbieket, bementek a nappaliba. Lily felkapcsolta a villanyt, majd a l�tv�nyt�l, ami a szem�k el� t�rult, mindketten sz�lesen elmosolyodtak.
Remus a kanap� v�g�ben �lt, �s l�that�lag m�lyen aludt. Sirius fej� az � �l�ben pihent, Harry pedig Sirius mellkas�n. A fekete haj� fi� keze szeretetteljesen �lelte keresztfi�t, aki hason fekve, egyik kez�vel „p�rn�ja” ruh�j�ba kapaszkodott, m�sik keze h�velykujj�t pedig cumik�nt haszn�lta.
Lily volt, az els�, aki mag�hoz t�rt a d�bbenetb�l, ez�rt f�lsietett az emeletre, majd k�t takar�val t�rt vissza. Az egyiket Remusra ter�tette, a m�sikat pedig Siriusra �s Harryre.
- Azt hiszem, az lesz a legjobb, ha most f�lmegy�nk! – sz�lt James, majd Lily helyesl� b�logat�sa ut�n lekapcsolt�k a villanyt, �s f�lmentek a szob�jukba, hogy magukra hagyj�k fi�kat �s a k�t ifj� b�biszitter�t.


V�GE