Tregeagle a lanhyedrocki Robartes báró főkomornyikja volt. Az a hír járta róla, hogy 1653 körül igazságtalanul nyert nyert meg egy házat St. Breockban. Később valóságos szörnyetegként emlegették, aki más bűntetteken hívűl meggyilkolt egy házapárt, és a gyerekük örökségét megszerezte magának. Halála után jeltelen sírba temették a St. Breock-i temetőben a Bodmin Moor-mocsár szélénél. Sokan terjesztették róla, hogy a lelkét eladta az ördögnek, és csak a lelkész megvesztegetésével kaphatott rendes sírhelyet a temetőben.
A legendának több változata van, de midegyik úgy tartja, hogy Tregeagle-t visszahívták a sírból. A bíróságon egyszer egy adós úgy próbált meg kitérni adóssága megfizetése alól, hogy azt állította, hogy a két fél megegyezésének Tregeagle volt a tanúja. azt mondta: Ha Tregeagle egyáltalán látta, kérem az Istent, Hogy Tregeagle jöjjön el, és igazolja!
Tregeagle ekkor tényleg meg is jelent egy vakító villám kíséretében, és fenyegetve figyelmeztette a jelenlévőket: Őt könnyű megidézni, de nehéz megszabadulni tőle. A lelkészek olyan feladatokat adtak neki, amelyeknek elvégzése az örökkévalóságig tartott, így sikerült őt távol tartani a gonosz cselekedetektől. Az első feladata az volt, hogy a tó vizét, mely közismerten feneketlen volt, egy lyukas tengeri kagylóval merje ki. Ezután homokból kellett kötelet fonnia. Végül pedig a világ végére száműzték, ahol még most is azon munkálkodik, hogy Porthcurno Cove-ből Mill Baybe söpörje a homokot.
A Goss és a Bodmin mocsaras vidékein, és a Helstontól Padwstow-ig húzódó tengerparton azt tartották a süvöltő viharról, hogy az Jan Tregeagle üvöltése...