A Stonehenge, a t�rt�nelem egyik legelk�peszt�bb �p�tm�nye, az angliai Salisbury-s�ks�gon �ll. A r�g�szek sok�ig nem tudt�k megfejteni az eredet�t �s a c�lj�t, ma viszont �gy gondolj�k, hogy h�rom nagy szakaszban �p�lt i. e. 3500 �s 1100 k�z�tt �gy v�lik, hogy az els� r�sze, a 90 m�ter �tm�r�j� �rok �s f�lds�nc, �s a k�r-, �s t�glalap-alakban elrendezett k�sorok temetkez�si helyk�nt szolg�lt. 56 g�d�rb�l �ll� k�r h�z�dik a k�ls� �rkon bel�l. Ezeket Aubrey-g�dr�knek nevezik. Nev�ket egy XVI: sz�zadi r�g�sz ut�n kapt�k, aki el�sz�r sz�molt be r�luk. A bej�ratt�l �szakkeletre �ll a 7 m�ter magas Heelstone, azaz sarokk�.

Ez az �p�tkez�s m�sodik szakasz�ban �p�lt a sug�r�ttal, �s a megkezdett, de ut�na f�lbehagyott k�k�rrel egy�tt. A harmadik szakaszban hozt�k l�tre egy kb. 30 k�oszlopb�l �ll� k�rs�ncot. A k�r�n bel�l a megmaradt k�vekb�l �t, patk�alakban �ll� trilitont hoztak l�tre. A triliton egy k�t �ll� oszlopra helyezett k�lap.

A XVIII. Sz�zadt�l ismert t�ny, hogy a k�vek elrendez�se megfelel a nap-, �s holdciklusok egyes szakasz�nak. Sir Norman Lockyer szerint az �p�tm�ny tengelye a ny�ri napfordul�k alkalm�val a felkel� nap fel� mutat. K�s�bb C. A. Newham bonyolult sz�m�t�sokat �s csillag�szati vonatkoztat�s� ir�nyokat kapcsolt �ssze a k�vek elrendez�s�vel. Gerald Hawkins felfedezte, hogy a k�vek �s az Aubrey-g�dr�k a legfontosabb nap- �s holdjelens�geknek megfelel�en helyezkednek el. Azt a k�vetkeztet�st vonta le, hogy a ter�let nem csak obszervat�rium volt, hanem egy egyszer� sz�m�t�g�p, amelyet arra haszn�ltak, hogy l�re jelezz�k a nap- �s holdfogyatkoz�sokat.

Alexander Thom szerint is csillagvizsg�l� volt, ahol a holdciklusokat tanulm�nyozt�k. A tudom�nyos vizsg�latok m�g mindig folynak.

Egy helyb�li legenda szerint a k�veket Merlin, Arthur kir�ly var�zsl�ja hozott �rorsz�gb�l. A k�veknek gy�gy�t� er�t tulajdon�tanak. A nagy Sarokk� szerepelt egy mond�ban is, miszerint az �rd�g tal�lkozott egy szerzetessel. A szerzetes megpr�b�lt elrejt�zni a k�vek k�z�tt, de miel�tt siker�lt volna elmenek�lnie, az �rd�g egy k�vet dobott ut�na, ami a sark�n�l fogva lesz�gezte. A n�phagyom�ny a romokat mindig is az �si druida paps�gokt�l eredeztette. A tudom�ny ezt a lehet�s�get kiz�rta. A mai druid�k minden j�niusban �sszegy�lnek a Stonehenge-ben, hogy a ny�ri napfordul�t meg�nnepelj�k. 1985-ben tiltott�k be, hogy az �nneps�get itt tarts�k, nehogy k�rt tegyenek a k�vekben.