A Stonehenge, a történelem egyik legelképesztőbb építménye, az angliai Salisbury-síkságon áll. A régészek sokáig nem tudták megfejteni az eredetét és a célját, ma viszont úgy gondolják, hogy három nagy szakaszban épült i. e. 3500 és 1100 között Úgy vélik, hogy az első része, a 90 méter átmérőjű árok és földsánc, és a kör-, és téglalap-alakban elrendezett kősorok temetkezési helyként szolgált. 56 gödörből álló kör húzódik a külső árkon belül. Ezeket Aubrey-gödröknek nevezik. Nevüket egy XVI: századi régész után kapták, aki először számolt be róluk. A bejárattól északkeletre áll a 7 méter magas Heelstone, azaz sarokkő.

Ez az építkezés második szakaszában épült a sugárúttal, és a megkezdett, de utána félbehagyott kőkörrel együtt. A harmadik szakaszban hozták létre egy kb. 30 kőoszlopból álló körsáncot. A körön belül a megmaradt kövekből öt, patkóalakban álló trilitont hoztak létre. A triliton egy két álló oszlopra helyezett kőlap.

A XVIII. Századtól ismert tény, hogy a kövek elrendezése megfelel a nap-, és holdciklusok egyes szakaszának. Sir Norman Lockyer szerint az építmény tengelye a nyári napfordulók alkalmával a felkelő nap felé mutat. Később C. A. Newham bonyolult számításokat és csillagászati vonatkoztatású irányokat kapcsolt össze a kövek elrendezésével. Gerald Hawkins felfedezte, hogy a kövek és az Aubrey-gödrök a legfontosabb nap- és holdjelenségeknek megfelelően helyezkednek el. Azt a következtetést vonta le, hogy a terület nem csak obszervatórium volt, hanem egy egyszerű számítógép, amelyet arra használtak, hogy lőre jelezzék a nap- és holdfogyatkozásokat.

Alexander Thom szerint is csillagvizsgáló volt, ahol a holdciklusokat tanulmányozták. A tudományos vizsgálatok még mindig folynak.

Egy helybéli legenda szerint a köveket Merlin, Arthur király varázslója hozott Írországból. A köveknek gyógyító erőt tulajdonítanak. A nagy Sarokkő szerepelt egy mondában is, miszerint az ördög találkozott egy szerzetessel. A szerzetes megpróbált elrejtőzni a kövek között, de mielőtt sikerült volna elmenekülnie, az ördög egy követ dobott utána, ami a sarkánál fogva leszögezte. A néphagyomány a romokat mindig is az ősi druida papságoktól eredeztette. A tudomány ezt a lehetőséget kizárta. A mai druidák minden júniusban összegyűlnek a Stonehenge-ben, hogy a nyári napfordulót megünnepeljék. 1985-ben tiltották be, hogy az ünnepséget itt tartsák, nehogy kárt tegyenek a kövekben.