1989. november 9. nem csak a n�metek sz�m�ra volt sorsd�nt�, amikor leomlott a Berlini fal, hanem a t�rk�p�szek nemzetk�zi szervezete sz�m�ra is nagy nap volt.  Azoknak a n�meteknek, akik nyugatr�l utaztak keletre, sokszor azzal kellett szembes�lni�k, hogy t�rk�peik pontatlanok, vagy egyszer�en hib�sak.  Ezek a dolgok nem v�letlen�l voltak �gy. A keletn�met t�rk�p�szek dolga az volt, hogy sz�nd�kosan rosszul k�sz�ts�k el a t�rk�peket, hogy az orsz�g lakosait, �s a l�togat�kat f�lrevezess�k. A nyugatn�met hat�rra vezet� utakat csak pontatlanul jel�lt�k, hogy megnehez�ts�k az odautaz�st. A tank�nyvekben Nyugat-Berlin hely�n egy nagy feh�r folt volt. A csal�s oka az volt, hogy a t�rk�p�szek azt a megbizat�st kapt�k az �llamt�l, hogy �lc�zz�k a katonai objektumokat, �s megt�vessz�k a k�meket, �s katonai gyakorl�terepeket t�ntess�k el a t�rk�pekr�l.

A t�rk�pek hamis�t�sa egyid�s az emberis�g t�rt�nelm�vel. M�r az �si n�pek is pr�b�lkoztak t�rk�pek rajzol�s�val. Ezeknek az embereknek nem az id�, hanem a t�r �br�zol�sa volt a probl�ma. Az id�t az �gitestek mozg�s�val hat�rozt�k meg, de mivel az emberi szem csak a horizontig l�t el, ez�rt azon t�l minden ismeretlen. A vad�sz� n�peknek n�ha t�bb sz�z kilom�tert is meg kellett tenni�k.

A szigetugr�k p�lmalevelek bord�zat�b�l �s rostjaib�l kialak�tott navig�ci�s eszk�zt haszn�ltak a t�j�koz�d�shoz.  Ennek a szerkezetnek a seg�ts�g�vel hihetetlen felfedez� utakat tettek meg Tahitit�l a Hawaii-szigetekig. Ez a term�szetk�zels�g jellemz� az ausztr�liai �slak�kra is. Egy �lom�sv�nynek nevezett trad�ci� �s k�pzelet �ltal behat�rozhat� �sv�nyrendszer van a seg�ts�g�kre. T�rk�pk�nt �rtelmezhet� sziklafestm�nyeket k�sz�tettek.

Az �szak-kanadai �s kelet-szib�riai inuitok kult�r�ja sokkal c�lir�nyosabb, mint az ausztr�liai �slakosok�.

1926-ban F.W. Beechey kapit�ny a Kotzebue-szorosn�l t�rt�n� els� kapcsolat felv�tel ut�n sz�molt be az inuitokr�k. Az inuitok pontos domborzati t�rk�pet k�sz�tettek a homokos tengerparton. A dombokat �s szikl�kat homok-, �s k�halmokkal �br�zolt�k. Bottal h�zt�k meg a tengerpart vonal�t, �s a kajakkal egy nap alatt megtehet� t�vols�gokat berajzolt�k rajta.

Az els� megmaradt vil�gt�rk�pet k�be v�st�k. Ez egy kis babiloni t�bla a Kr.e. 6. sz�zadb�l. Ez a egy korong alak� k�t�bla volt, amelyen �sz� szigetekk�nt �br�zolt�k a f�ldet, k�r�l�tte pedig az �ce�nt. Ennek k�z�ppontj�ban Babilon �llt.

A renesz�nsz korban kezdtek el lehet�leg pontos t�rk�peket k�sz�teni.  Duisburgban a 16. sz�zadban Gerhard Kremer (Mercator) tal�lta ki, hogyan lehetne s�k fel�leten �br�zolni  a F�ld term�szetes g�rb�let�t. 1569-ben j�tt r� a megold�sra, amit a mai napig haszn�lunk.