Az emberis�g m�r a kezdetekt�l fogva hitt a szerencs�s, �s a balszerencs�s napokban. M�r az �kori g�r�g�k, �s r�maiak is kedvez�nek �s kedvez�tlennek k�nyvelt�k el a napokat. Azt nem tudjuk, hogy ekkor mi hat�rozta meg ezeket a napokat, de a k�z�pkorban m�r meghat�rozott hiedelmek tartoztak hozz�. A XVI.-XVII. sz�zadi Angli�ban rendszeresen felsorolt�k a "v�gzetes" napokat.Az ezeken a napokon megbeteged�k nem is rem�lhett�k a gy�gyul�st.
Lord Burghley, I. Erzs�bet kincst�rosa �gy figyelmeztette fi�t: Ha �j v�llalkoz�sba kezdesz, h�rom h�tf�i napot ker�lj! Az egyik �prilis els� h�tf�je (a Biblia szerinte ekkor �lte meg K�in �belt), a m�sodik augusztus m�sodik h�tf�je(Szodoma Gomorra pusztul�sa), �s a harmadik december utols� h�tf�je(Iskari�ti J�d�s sz�let�se). Ezeket a napokat a klasszikus id�ben is balszerencs�s napoknak tartott�k.
A kereszt�nys�g nagy er�fesz�t�s�be ker�lt, hogy v�gleg elt�r�lje ezeket a babon�kat, �s az �v minden napj�t t�bb szentnek aj�nlotta. A XVII. sz�zadban g�nyt �ztek a purit�nok a szent �s a balszerencs�s napokb�l.
Ezenk�v�l jelent�snek tartott�k az egy�n �let�ben a kritikus �veket, amelyek fontos v�ltoz�sokat hoztak az �let�ben. A k�zhit szerint az ember sejtjei h�t�venk�nt cser�l�dnek, ez�rt minden hetedik �v kritikus.