A legsibb valls
Jackosbelga 2007.08.03. 01:14
Honnan erednek a mai vallsok?
A legrgebbi vallsok az istennkultuszok. Taln a Vnusz-figurk a legrgebbi szoborleletek. Ezek meztelen ni alakot brzolnak, amelyeken klnsen kiemelik a ni jellegeket. Hatalmas keblek, fenk s combok, de a fej s a vgtagok kidolgozatlanok. Ezek a szobrok legtbbszr agyagbl, csontbl, vagy kbl kszltek. 23000 vvel ezeltt jelentek meg elszr Franciaorszgtl, Dl-Olaszorszgig. Lteznek arra utal jelek, hogy Bels-zsiban mr 25 000 vvel elzeltt is lteztek istenn-kultuszok. A hasonl vallsok mg a Fldkzi-tenger mellett is lteztek. A lejjelentsebb leletek Trkorszgbl kerltek el. James Mellaart ezen a helyen egy sor fistenn-szentlyt trt fel. Ezt az istennt gyakran llatokkal brzoltk, nha terhesen, nha pedig szls kzben. Sokszor kosokat s bikkat szlt. A freskkon keselyk, fikafejek, s megfejtetlen szimbolikus jelek lthatk. Maria Gimbutas szerint az brzolsok (kgy, nvekv Hold, mhek) egy nagyon elterjedt jelkprendszer rszei, s ezek a termkenysget, s az let egyetemessgt fejezik ki.
A bronzkorban kihangslyoztk a ni nemi jellegeket. Indiban a mai napig sok helyen ni istensgekhez imdkoznak.
Nyugaton, mg a keresztnysg eltt elkezdtk tvenni a ni istenek helyt a frfi istenek.
|