Kinyitom a szemem, de azonnal vissza is csukom. A nap pont megtal�lta, hogy hol a legc�lszer�bb �llnia ahhoz, hogy a szemembe vil�g�thasson. F�l�l�k, majd �jra kinyitom a szemem. Elt�tom a sz�mat, att�l, amit l�tok. Egy dombon �l�k, �s n�zek le a v�lgybe. M�g sohasem l�ttam ilyen sz�pet. A f�, a f�k �s a bokrok levelei z�ldebbek, mint amilyet valaha is l�ttam. Az �g vil�gosk�k, �s feh�r b�r�nyfelh�k �sznak rajta. H�zakat sehol sem l�tok. Mindenhol a term�szet az �r. Nem esem k�ts�gbe. B�r nem tudom, hol vagyok, azt sem, hogy honnan j�ttem. �s egy�ltal�n ki vagyok �n? M�lyen magamba n�zek, h�tha tal�lok valami kapaszkod�t, egy eml�ket, ami v�laszol a k�rd�seimre. A fejemben nagy z�rzavar van. Eml�kk�pek suhannak el a szemem el�tt, de egyikre sem tudok hosszabb ideig koncentr�lni.

Egy nagy h�zban vagyok. J�tszom egy kis pl�ss �llattal. Kisgyerek vagyok…

Kast�ly. Tal�n egy iskola. Sok ember…

Nagy, sz�rke h�zak, koszos utc�k, emberek, halottak, v�rben �sznak, �s �n ott �llok k�z�tt�k �s nevetek…

S�t�t veremben �l�k, szinte semmit sem l�tok. El vagyok keseredve. S�rok…

Nem b�rom tov�bb, sz�tmegy a fejem! Fel�llok, �s h�trafordulok. Egy nagy erd�n akad meg a szemem. Hatalmas �reg f�k. Tov�bb sodr�dik a tekintetem, t�l az erd�n. H�zakat l�tok. Nem is h�zak, tal�n ink�bb csak kis kunyh�k egym�s hegy�n-h�t�n. Azon t�l pedig valami f�nyesen csillog. V�z! H�t persze, hogy v�z! Oda kell mennem, hogy megtudjam, hogy hol vagyok. De olyan nagy ez az erd�! K�nnyen el is t�vedhetek. Csak arra kell r�j�nn�m, hogy merre van �szak!

Enn�l mi sem egyszer�bb! A nap majdnem pontosan f�l�ttem �ll, teh�t d�l k�r�l lehet. Megv�rom, am�g elindul Nyugat fel�, �s akkor m�r ki tudom k�vetkeztetni, hogy merre van �szak.

Egy ideig csak �llok, �s b�mulom a t�jat. M�g mindig nem tudok magamr�l semmit, de most valahogy egy�ltal�n nem b�nk�dom emiatt. �lvezem a naps�t�st �s a kil�t�st. Magamba sz�vom a friss leveg�t.

Kezd melegem lenni, �s kiss� meg is szomjaztam. �jb�l k�rbetekintek. L�tok egy kis patakot, nem messze a dombt�l, ahol vagyok. Rem�lem nem szennyezett. B�r itt tal�n nem az, hiszen itt minden olyan… olyan tiszta. Elindulok lefel� a lejt�n, egyenesen a patakhoz. Madarak csicseregnek a fejem f�l�tt, �n pedig boldogan n�zem �ket. Nem tudom, honnan j�ttem, de ez valahogy sokkal jobb, mint az volt. Nem akarok oda visszamenni. Lehet, hogy soha nem is akartam. Lehet, hogy az�rt vagyok itt, mert elmenek�ltem. Ha ez igaz, akkor azt m�r tudom magamr�l, hogy nem vagyok h�lye. Ez a hely itt t�k�letes volt.

V�gre oda�rek a foly�hoz. Belen�zek. Hirtelen visszaugrok, mert megijedek a saj�t t�k�rk�pemt�l. Nem tudtam, hogy n�zek ki. Mikor �jra bele n�zek, j�l szem�gyre veszem a saj�t von�saimat. Egy hossz�, fekete haj� f�rfival n�zek farkasszemet.  Arca ny�zott �s s�padt, ruh�ja szakadt. Honnan ker�lhettem �n ide? Szeme vil�gosk�k, �s fura csillog�st l�tok benne, k�nt �s f�jdalmat. Azt is meg�llap�tom, hogy mindezek ellen�re �gy is j�k�p� vagyok.

F�rfit mondtam? M�r nem vagyok benne biztos. Ink�bb fi� lehet. Mintha egyre fiatalodna. Ez lehetetlen! Biztosan csak �lmodom! Meg�rintem az arcomat. Ijedten tapasztalom, hogy ahol az el�bb m�g durva borosta volt, ott most finom, sz�rtelen b�rt tapintok.

– Ez lehetetlen! - mondom �jra, ez�ttal hangosan. Elcsod�lkozom. Hangom egyszerre m�ly �s m�gis valahogy magas. Tekintetemet �jra a v�z t�kr�re viszem. Az arcom nem fiatalodott tov�bb, de nem lehetek t�bb 16 �vesn�l. Mi t�rt�nt velem? K�rdem �jra magamt�l, de nem kapok v�laszt. Eszembe jut, hogy m�g mindig szomjas vagyok, ez�rt lehajolok a v�zhez, �s a kezemmel mer�tek bel�le magamnak. Mikor a kezemet a sz�mhoz emelem, majdnem felord�tok, annyira marja a hideg a sz�mat. Ennek ellen�re m�gis megiszom, mert m�r nagyon szomjas vagyok.

Mikor v�gre teleittam magam, f�l�llok. Tekintetem a patak t�loldal�ra siklik, ahol furcsa dombokat l�tok. Az el�bb m�g nem is l�ttam �ket. Furcsa. A nap m�g az �gen van, �s ontja mag�b�l a meleget, de a dombocsk�k k�z�tt k�d van. Nem �rtem. �n m�r semmit sem �rtek! F�lelem fog el. Nem tudom, mi az, de valahogy riaszt. N�zem �s n�zem egy pillanatra le nem v�ve r�la a szemem. Nem akarok odamenni. F�lek att�l a valamit�l. Tudom, hogy nem csak k�d van ott. �tl�pek a foly�n �s elindulok a dombok fel�. Nem tudom, mi �t�tt bel�m. El akartam menek�lni, de a l�baim nem engedelmeskedtek nekem. M�r nem tudok visszafordulni, gyors l�ptekkel haladok a buck�k fel�. Elhaladok a k�t els� k�z�tt, �s hirtelen s�t�ts�g borul r�m.

… emberek… var�zsl�k… harcolnak… meg kell mentenem Harryt! … Harry! Harry! …egy fekete haj� n� �ll el�ttem, �s g�nyosan mosolyog… Bellatrix… �tkokkal bomb�zzuk egym�st… elugrok az egyik el�l, �s egy f�gg�ny el�tt �llok meg… Bellatrix �tka mellbe tal�l, �s �n hanyatt esem… elt�n�k a f�gg�ny m�g�tt…

F�l�bredek. Nem tudom, hogy nyitva van-e a szemem. Teljesen s�t�t van. A h�tamon fekszem, de nem tudok megmozdulni.

�jb�l l�tok. A szemem megszokta a s�t�ts�get. Egy barlangban, vagy alag�tban vagyok megk�t�zve. Mellettem r�gi fegyverek �s �kszerek. Visszagondolok az �lmomra. Ez nem is �lom volt, hanem eml�k. Hirtelen kitisztul a fejem. Eml�kszem m�r! Tudom, ki vagyok, �s hogy ker�ltem ide. A nevem Sirius Black! Hangosan kimondom a nevemet. A barlang visszaveri a hangomat, �n pedig boldog vagyok.  Eml�kszem mindenre. Hogy a Roxfortba j�rtam, a bar�taimra, arra, hogy Lily, hogy ut�lta Jamest. Eml�kszem Remusra. �s arra a gyal�zatos Peterre is, aki miatt tizenk�t �vig cs�cs�ltem az Azkabanban, r�ad�sul teljesen �rtatlanul! Elfog a m�reg. Megfesz�tem magam, de a l�ncok visszatartanak. Ekkor �szhez t�rek. Eszembe jutnak a buck�k, �s hirtelen f�lelem fog el. Hol lehetek?

            Kapar�sz�st hallok valahonnan. Arra ford�tom a fejemet, amerr�l gondolom, hogy j�n, de a visszhang igencsak megnehez�ti a dolgom. Balra ford�tom a fejem, �s ijedtemben majd kiugrik a sz�vem a mellkasomb�l. Az alag�t kanyarulat�ban egy csontos k�z t�nik fel, amint valamit megmarkol �s beh�z a kanyar azon r�sz�re, amit �n m�r nem l�thatok. A k�z �jra el�t�nik, �s most kiss� k�zelebb ker�l hozz�m. Nem akarom, hogy hozz�m �rjen. Tudom, hogy sz�gyen, de elkezdek teli torokb�l �v�lteni. Hallom, hogy valami recseg. Feln�zek. L�tom, ahogy v�kony reped�s fut v�gig a k�veken. Ez biztos nem a hangom miatt van. �gy m�g �n se tudok �v�lteni. Elkezd rengeni a f�ld, majd beszakad az alag�t teteje. Utols� eml�kem (miel�tt j�l fejbe tal�l egy k� �s el�julok) egy nagy karmos l�b, amint beszak�tja a mennyezetet.