A fi�k eg�sz �ton n�m�n k�vett�k a tan�rn�t. Sirius egy kiss� az�rt par�zott, mivel volt r� es�lye hogy az anyja kiveszi az iskol�b�l. Sz�m�tott r� hogy ezek ut�n nem McGalagony lesz az, aki er�sk�dni fog, hogy � itt maradjon. Aggodalmait nem osztotta meg Jamesszel, de a fi� val�sz�n�leg l�tta rajta a f�lelmet, mert finoman h�tba veregette.  

Mikor oda�rtek Dumbledore irod�ja el�, McGalagony elmondta a jelsz�t k�sz�rnynek, ami azonnal f�lreugrott az �tjukb�l.

Mind h�rman bel�ptek az irod�ba. Sirius nagy meglepet�s�re, nem csak Dumbledore v�rt r�juk…

-         Mrs. Black, nyugodjon meg! A fia most van kamaszkorban! Majd csak kin�vi! -

kacsintott az igazgat� Sirius anyj�ra. – �h, Minerva! Ilyen hamar ide is �rtek? Szervusz, Sirius, Szervusz, James, Szervusz, Perselus!

-         H�t itt vagy, te utols�, senkih�zi… - rik�csolta Mrs. Black.

-         De asszonyom! – szak�totta f�lbe McGalagony. – Blacknek �s Potternek besz�de van Dumbledore professzorral.

-         Mrs. Black, ha megbocs�tana egy pillanatra… - mondta kedvesen az igazgat�.

Az eml�tett kiss� d�h�sen, de elvonult a szoba m�sik v�g�be, �s le�lt egy sz�kre.

-         Hallgatom – fordult oda a fi�khoz Dumbledore.

-         Igazgat� �r, mi csak…- kezdte James, de nem tudta befejezni, mert McGalagony k�zbev�gott.

-         Black �r �s Potter �r megint b�ntalmazta Pitont!

Dumbledore kiss� felvonta szem�ld�k�t, de m�g mindig pajkosan csillogott a szeme f�lhold alak� szem�vege m�g�tt. Sirius ebb�l arra k�vetkeztetett, hogy az igazgat� m�r r�g hozz�szokott a fi�k effajta cs�nytev�seihez, �s legfeljebb csak az�rt kapnak n�mi b�ntet�st, hogy h�zvezet�n�j�k megnyugodjon. Ek�zben Sirius anyja gyilkos szemekkel m�regette fi�t.

-         Nos, fi�k! Tal�n nem el�sz�r mondom, hogy hagyj�tok kedves �vfolyamt�rsatokat villogni a bar�tai el�tt! – Itt egy �jabb kacsint�s k�vetkezett. – Mondanom sem kell, hogy a h�zirend megszeg�se miatt k�nytelen vagyok titeket n�mi b�ntet�munk�val jutalmazni, amit majd h�zvezet�n�t�k szab ki.

-         K�sz�n�m a t�relm�t Mrs. Black! – sz�lt oda v�g�l Sirius anyj�nak.

A n� felpattant a sz�kb�l �s d�h�sen f�jtatva odal�pett Sirius �s az igazgat� el�, szem�t le nem v�ve fi�r�l.

- Sirius! – sziszegte. – Ilyen sz�gyenbe hozni az �cs�det!

- De anya, nem csin�ltam semmit vele!

- Nem h�t! M�gis miattad kellett b�ntet�munk�ra mennie!

- De anya!

- Nincs semmi de! Azonnal kiveszlek az iskol�b�l, �s te sz�pen m�sz dolgozni valami �cska helyre!

- Mrs. Black, k�rem, Sirius m�g nem nagykor�, nem is engedn�k dolgozni! – mondta Dumbledore teljesen higgadtan.

- Nem �rdekel! Akkor sem maradhat itt!

- Gondolja meg j�l! – ez�ttal (Tapmancs nagy meglepet�s�re) McGalagony kelt Sirius v�delm�re. – Sirius nagyon tehets�ges. Sokra viheti.

- M�ghogy sokra! M�g csak nem is a Mardek�rba ker�lt! Ilyen sz�gyent hozni a csal�dunkra!

Sirius m�r oda sem figyelt anyja szidalmaira. Figyelm�t a Piton arc�n elter�l� el�gedett mosoly foglalta le. M�g sz�p, hogy az a kis gerinctelen szem�tl�da itt maradt, hogy l�thassa a Black csal�d �jabb botr�ny�t. M�r nem el�sz�r fordult el� ilyesmi, hogy Mrs. Black drasztikusabb m�dszerekhez folyamodott fia megnevel�se �rdek�ben. Siriust m�r csak az�rt sem �rdekelte k�l�n�sebben anyja sz�vegel�se, mert szinte mindig csak ugyanazt hajtogatta. Sirius t�retlen�l n�zett farkasszemet anyj�val, mik�zben a gondolati eg�szen m�shol j�rtak.

-         J�l van fiam! Maradhatsz. De ha m�g egyszer panaszt hallok r�d, azonnal kiveszlek innen! – mondta az anyja, mire Sirius felkapta a fej�t.

-         Ha? – k�rdezte udvariasan �s �rtelmesen.

-         Na tess�k! Err�l besz�ltem! – f�st�lg�tt Mrs. Black, majd m�rgesen t�vozott az irod�b�l.

Sirius k�r�n n�zett az igazgat�ra, akinek m�g mindig bujk�lt az �r�m az arc�n.

-         �gy gondolom, sokra viheted, ha tanulsz! – mondta az �reg. – a var�zsl�vil�gnak sz�ks�ge van az ilyen tehets�gekre. F�leg most…

Sirius nem �rtette, mire ut�lhat az a „most”. Lehet, hogy tal�n Voldemorttal kapcsolatos. De ezt az �tletet hamar elvetette, hiszen Voldemortnak akkor m�g nem volt t�l nagy hatalma. Dumbledore f�l k�zzel el tudta volna int�zni.

-         Megint m�zlid volt, Tapmancs! – nevetett James, mik�zben s�t�ltak vissza a klubhelys�g fel�.

-         Mi? – n�zett fel Sirius, majd vigyorogva hozz�tette: - H�t igen!

James eresztett fel� m�g egy vigyort majd a szembe j�v� l�nyokon legeltette a szem�t, akik viszont Siriuson. Sirius n�ha egy-egy csinosabb l�nynak visszamosolygott, bar�tn�ik edig ilyenkor vih�ncol�sba kezdtek, vagy nagy s�hajt�sok k�zepette majd’ elolvadtak.

„H�lye agyatlan lib�k” jegyezte meg mag�ban Sirius, mik�zben el�gedetten vigyorgott.

�r�mmel t�lt�tte el, hogy a n�k a l�bai el�tt hevernek, de az�rt nem szerette volna az �let�t ilyen idi�ta bar�tn� mellett le�lni.