„Remusszal m�r siker�lt kib�k�lni, de vajon James is ennyire a b�ke h�ve lenne?” gondolkozott mag�ban Sirius. Tudta, hogy � volt a hib�s, de Jamesnek akkor sem szabadott volna �gy viselkednie. K�l�nben is, Remus is megbocs�tott.

Sirius mag�ban s�t�lgatott az iskola folyos�in. �jszaka volt. Nem tudott aludni, ez�rt gondolta, s�t�l egyet. Halkan l�pkedett, nehogy valami nemk�v�natos szem�ly meghallja…

Hirtelen zajra lett figyelmes. Megr�m�lt. Gyorsan beugrott a mellette �ll� szobor m�g�, ami egy v�ns�ges v�n boszork�nyt �br�zolt. L�p�seket hallott. Nem azok az ismer�s csoszog� l�ptek voltak, de Sirius jobbnak l�tta, ha a rejtekhely�n marad. A l�p�sek k�zeledtek, � pedig kikukucsk�lt a szobor m�g�l. Meglepet�s�re a kedves kis �ccs�t l�tta, amint Lucius Malfoy-jal folytat besz�lget�st. �gy t�nt, �pp elk�sz�nni k�sz�lnek egym�st�l.

Lucius Malfoy is szegr�l-v�gr�l rokona volt Siriusnak, hiszen � is aranyv�r� volt. Sirius m�r meg se jegyezte az ilyen rokoni sz�lakat. Igazs�g szerint nem is �rdekelte �t a h�lye csal�dja. Mindegyik ilyen begy�p�s�d�tt mugligy�l�l�. Lucius a legrosszabb fajt�b�l val�.

K�nyes kis piperk�c, aki j�tssza a helyi nagymen�t. Hossz� sz�ke haja a v�lla al� �rt, amire mindig nagyon k�nyes volt, nehogy �sszek�col�djon. Most volt hetedikes, azaz v�gz�s. � volt a csal�d b�szkes�ge. � volt a mardek�rosok kviddics-csapat�nak kapit�nya, j� tanul� volt, mindig �gyelt a k�lsej�re, mindig udvariasan viselkedett. Anyja gyakran emlegette �t Siriusnak, mikor fia rendetlenkedett. „L�tod, fiam, neked is ilyennek k�ne lenned!” mondta mindig Mrs. Black. De ki a fene akar hasonl�tani Luciusra? Term�szetesen t�bbek k�z�tt Regulus, Sirius �ccse.

Na tess�k! A m�sik kis piperk�c! Regulus mindig �gyelt arra, hogy eleg�nsan n�zzen ki, haja mindig gy�ny�r�en ki volt f�s�lve, tal�rja sz�pen kivasalva. Mindig lekezel�en b�nt a b�tyj�val, hogy megmutassa, hogy mennyivel �rettebb, mint �. Persze, mert Sirius gyerekes volt, meg mugliivad�kokkal bar�tkozott, meg sokszor koszos volt a ruh�ja, farmernadr�got hordott, t�pett volt a frizur�ja �s a sz�l�k minden h�lyes�g�re volt valami cs�p�s megjegyz�se. „ Regulus egy gusztustalan nyalig�p” mondta mindig Sirius a sz�leinek, de �k term�szetesen megv�dt�k az � kis fiacsk�jukat.

-         Akkor szerezd meg, amit mondtam! – hallatszott Malfoy hangja.

-         Ok�! De akkor te se feledd az �g�retedet! – mondta Regulus.

Ekkor Malfoy megfordult �s a l�pcs� fel� vette az ir�nyt, Regulus pedig tov�bbment a folyos�n egyre k�zel�tve Sirius rejtekhelye fel�. Eleg�ns cip�i hangosan koppantak minden l�p�sre a foly� k�vein. Mikor oda�rt Siriushoz, a fi� el�ugrott a rejtekhely�r�l �s el�llta Regulus �tj�t.

-         Na mizu, �csi? – k�rdezte. – Mit kell megszerezned a cs�nya Malfoy b�csinak?

-         Semmi k�z�d hozz�! – torkolta le Regulus kiker�lve �t.

-         Szerintem az�rt van. Mit sz�ln�l, ha zajt csapn�k, �s idecsalogatn�k vele valakit?

-         H�zz el innen!

-         Hogy besz�lhetsz �gy a b�ty�ddal, te kis tet�? – vigyorgott Tapmancs.

-         Takarodj innen, Sirius! – torpant meg Regulus.

-         Mi�rt? Mi lesz, ha nem megyek?

A v�laszt k�nnyen kital�lhatta, mert Regulus el�kapta a zseb�b�l a var�zsp�lc�j�t �s r�szegezte fiv�r�re.

- Megmondtam, hogy hagyj b�k�n! – mondta egy �rnyalatnyival hangosabban.

Sirius tov�bbra sem t�g�tott, ez�rt Regulus felemelte �t a leveg�be �s nekil�kte a mellett�k �ll� p�nc�lnak, ami hangos cs�r�mp�l�st hallatva r�esett Siriusra.

-         Most meg�llek, te kis… - ny�gte Sirius, �s �rezte, hogy a neh�z p�nc�l egyre jobban �sszenyomja mellkas�t. Alig kapott leveg�t.

-         Mi folyik itt? – hallott�k Frics hangj�t, aki csoszogva k�zeledett fel�j�k.

-         Mi csak iz�… - pr�b�lkozott Regulus

-         Holnap mindkettej�ket v�rom b�ntet�munk�n! – mondta a gondnok. – �s most menjenek vissza a h�l�k�rlet�kbe!

-         Ez az eg�sz a te hib�d! – f�jtatott Regulus, miut�n leszedt�k Siriur�l a p�nc�lt �s indultak vissza a h�l�k�rleteik fel�. – Miattad kell nekem b�ntet�munk�ra mennem!

-         H�! Nekem is mennem kell, nem zavar? – tetetett bossz�s�got Sirius. Nem nagyon hatotta meg a b�ntet�s.

-         Ja persze! De te m�r megszoktad! – m�rgel�d�tt tov�bb Regulus.

-         Azt az�rt nem mondan�m, hogy megszoktam, de volt m�r r� n�h�ny p�lda – vigyorgott Tapmancs.

-         Arra sz�m�ts, hogy any��k is meg fogj�k tudni, hogy miattad b�ntettek meg! – sziszegte Regulus azzal elrohant a mardek�rosok h�l�k�rlete fel�.

Siriust nem nagyon �rdekelte, ha bek�pi �t a sz�leiknek. �gyse tudnak semmit csin�lni. R�ad�sul mindenkire r�f�r id�nk�nt egy kis b�ntet�munka. M�g Regulusra is, hi�ba � a csal�d szeme f�nye, a j� kisfi�. Egyszer �l�nk!

Mik�zben s�t�lt vissza a h�l�szob�ja fel�, nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy Regulus valamit nagyon meg akart szerezni Malfoynak. De mi lehet az?

Bem�szott a portr�lyukon �s nagy meglepet�s�ben Remust ott tal�lta a klubhelys�gben, az egyik fotelben.

-         Hol j�rt�l? – k�rdezte m�rgesen

-         Csak s�t�ltam egyet! – v�laszolt Sirius �s egy nagyot �s�tott. – De te mit keresel itt?

-         T�ged! – mondta Remus mik�zben felk�sz�l�dott a fotelb�l. – Mindenhol kerestelek

-         De minek? Tudod, hogy n�ha s�t�lgatok, ha nem tudok aludni.

-         Nem. Nem az�rt – v�laszolta Remus �s egy l�p�st tett bar�tja fel� – Csak besz�lni akartam veled.

-         Ok�. Akkor besz�lj�nk – mondta mosolyogva Sirius �s le�lt az egyik fotelbe. Remus pedig a mellette l�v�be.

-         Sirius. Csak annyit akartam neked mondani, hogy… - kezdte b�tortalanul Remus, de m�r nem tudta befejezni, mert James j�tt le a l�pcs�n.

-         H� ti! Nem tudok t�letek aludni! – mondta �lmos hangon. – Cs� Sirius! – azzal megfordult �s visszament a szob�juk fel�.

-         Gyere, menj�nk! – mondta Remus �s elindult James ut�n.

-         Ok�, de mit akart�l mondani? – k�rdezte Sirius, miut�n � is felt�p�szkodott.

-         Nem fontos! – hangzott a kurta v�lasz.

-         Ha nem volt fontos, akkor minek v�rt�l meg? – morogta Black, de Remus nem hallotta.

„Asszem, kezdek h�lye lenni” gondolta  „ma semmit sem �rtek” . K�vette Remust. Mikor be�rtek a szob�ba, addigra James m�r �jra nagyban horkolt. Sirius �s Remus is le�ltek a saj�t �gyaikra.

-         J� �jt, Holds�p!

-         J� �jt Tapmancs!

Sirius r�mosolygott bar�tj�ra �s hanyatt d�lt az �gy�ban. M�g egy darabig b�multa a plafont, majd �t is elnyomta az �lom.

�lm�ban �jra az iskola folyos�it r�tta, majd hirtelen f�lelem fogta el �s eszeveszetten menek�lni kezdett valami el�l. Nem l�tta, hogy mi volt az, csak azt tudta, hogy nem akar vele tal�lkozni. Hajnalban riadt fel. Kin�zett az ablakon. M�r vil�gosodott. El�sz�r nem akart visszaaludni, de p�r perc m�lva �jra b�k�sen fek�dt a paplanja alatt.